A július hónap dolgozója ezúttal Kiss József lett, aki kartonpapír feldolgozással foglalkozó partnercégünk gyárában supervisorként dolgozik. Egy rövid interjú alkalmával mesélt nekünk feladatairól, a munkahelyi légkörről, arról, hogyan is tudja összeegyeztetni az egyetemet a munkahelyével.
Mesélj, nekünk kérlek arról a munkáról, amit végzel, milyen tapasztalataid vannak?
Dunaharasztiban dolgozom egy gyárban, ahol kartonpapír feldolgozásával foglalkozunk.
A gyárban rálátásunk van arra, hogy a hullámkartonból, hogyan lesz egy kiállító egység. Minden munkafolyamatban vettem már részt: kasírozó gépnél, stancoló gépnél és a ragasztó gépnél is tevékenykedetem már. Mindegyik nehéz a maga módján és alkalmazkodni kell, de a fő munkánk általánosan a kitörés és a kézi ragasztás. Ezek a munkafolyamatok már sokkal könnyebbek, 1 hét alatt bárki elsajátíthatja a feladatokat. Munka közben sokszínű emberekkel is tudsz ismerkedni, hisz a műszakokban általában valakivel együtt kell dolgozni, így nem szoktunk unatkozni.
Ezen a munkahelyen elég sok a külföldi diák, hogyan jössz ki velük, milyen a légkör, a munkahelyi hangulat?
Ugyan nem rendelkezem perfekt angoltudással, de minden külföldivel meg tudom értetni magamat és nagyon is jól ki lehet jönni velük. Lehet velük viccelődni, komolyabban elbeszélgetni, eddig soha nem volt rossz a légkör.
Te supervisor is vagy, ez mit jelent pontosan, tudnál erről mesélni?
Ebbe a pozícióban sok kisebb dolgom van amellett, hogy végzem az eredeti munkám. Például a külföldi diákok irányítása, hogy milyen munkát végezzenek, elmondani hogyan kell a feladatot megcsinálni, ezek után időnként meg kell nézni hogyan, boldogulnak, és ha valami nem a legmegfelelőbb, akkor ezen javítani. Ha bármilyen problémájuk van, akkor arra nekem kell keresni valami megoldást. Illetve van még egy egyszerű, de talán a legfontosabb dolgom, hogy megfelelően vezessem a jelenléti íveket, mely után a fizetésünket kapjuk.
Mindjárt vége a nyárnak, és kezdődik az egyetem. Te hogyan tudod össze egyeztetni a tanulást a munkával?
Nem könnyű, de szükségszerű, például az órarendem is próbálom úgy kialakítani, hogy elegendő mennyiségben tudjak dolgozni, de azért legyenek, olyan időközeim ahol tudok egy kicsit tanulni is ezeket inkább napközben próbálom elintézni, mert este inkább kikapcsolódok, főzök egy kicsit, megnézek egy filmet.
Tudnál mesélni valamilyen vicces történetet, ami a munkahelyen belül történt veled?
Persze: egyik alkalommal a műszakvesztő éppen sétálgatott, és nézte a diákokat, hogyan dolgoznak aztán meglátta, hogy a srácok pakolják az egyik raklapot. Már jó magas volt ezért, mondta nekik, hogy tegyenek bele köztes papírt, mert az összefogja a raklapot, és könnyebb szállítani. Ekkor a munkatársam levett egy anyagot és bedobta két oszlop közé, majd folytatta a munkáját. A műszakvezető ekkor nagyon elkezdett hangosan nevetni és nem bírta elmagyarázni mi a probléma, ezért nekem kellett, de nekem se volt egyszerű.
Mi a véleményed a Meló-Depóról és Szandra projektvezetődről?
Nagyon kedves mindenki és jó hangulatú csapat van az irodában. Szandra, a projektvezetőm pedig emellett még pörgős is, pontos precíz munkát végez.
Köszönjük a válaszaidat!
Vélemény, hozzászólás?