Budapesten a november hónap dolgozója Bendő Emese lett, aki egyszerre rengeteg tevékenységet művel az egyetem mellett. Hiszen nem csak, hogy 3 helyen dolgozik, de szabadidejében önkéntesként is helytáll, miközben nyelvvizsgára készül és szakdolgozatot ír.
Emese, most mesélt egy kicsit nekünk a mindennapjairól, arról, hogy hogyan viszi mind ezt véghez, hogyan kezeli az eközben felmerülő akadályokat.
Mondanál, magadról kérlek pár mondatot magadról? Hogyan tudod összeegyeztetni az egyetemet és a munkát?
Kisgyermeknevelőnek tanulok az ELTE-n, emellett dolgozok egy moziban, bébiszitterkedek és általatok eladó vagyok egy egészségmegőrző termékeket forgalmazó boltban, a Mamut I alsóföldszintjén. Hobbiként a Johannita Segítő Szolgálatnál vagyok önkéntes.
A munkát és a tanulást szerintem mindenkinek nehéz összeegyeztetni. Az első munkahelyemen több diák is megjegyezte, hogy aki egyetem mellett dolgozik, az biztos, hogy csúszni fog. Velem se volt másképp, az első félév után azt az egyetemet otthagytam, majd utána jelentkeztem a TÓK-ra. Valahogy itt jobban be tudom osztani az időmet, mégis úgy érzem, hogy mindig egy vékony kötélen egyensúlyozok.
Ez a félév különösen sűrű volt, mivel már a szakdolgozattal is el kellett kezdeni foglalkozni és a nyelvvizsgámat is le kellett tenni, hogy a jövő félévben megkapjam a diplomát. Szerencsére azért harmadévesként már elég tapasztalatot szereztem abban, hogy mindennel a maga idejében tudjak foglalkozni és jól határozzam meg a prioritásokat.
Mi leszel, ha nagy leszel? Mit szeretnél csinálni a tanulmányaid elvégzése után?
A diploma megszerzése után szeretnék kisgyermeknevelőként dolgozni, mellette pedig levelezőn továbbtanulni neveléstudományi mesterképzésen vagy gyógypedagógián. Ha további diplomát szereznék, akkor is szeretnék kisgyermeknevelőként dolgozni, mivel ez a munka áll legközelebb hozzám, viszont úgy gondolom ma már muszáj egy embernek több dologhoz is értenie.
Hogyan érzed magad a munkahelyeden? Mit szeretsz a legjobban, a munkádban?
A legjobban a bolti munkát szeretem. Négy éve dolgozom, a boltban nyár elején kezdtem, de úgy érzem mindig is ilyen diákmunkára vágytam. A főnökeim nagyon rugalmasak és korrektek és felnőttként kezelnek, amit nagyon sok helyen diákként nem éreztem. A munka legnagyobb előnye, hogy tudok közben tanulni, szerintem ezt az időt minden dolgozó egyetemista tudja értékelni. Nem elhanyagolható számomra az sem, hogy nem egy multicégről van szó, itt emberként ismernek, nem csak egy diák vagyok a sok közül.
Bolti eladóként milyen problémákkal találod szembe magad? Hogyan oldod ezeket meg?
Mivel egészségmegőrző termékeket árulunk sokan azt feltételezik rólam, hogy jártas vagyok az orvoslásban. Minap is egy hölgy megkérdezte, hogy a betegsége mellé szedheti e a terméket, és elmondta a betegségének a nevét. Mikor válaszul azt feleltem, hogy sajnos ennyire nem vagyok kompetens a témában, nem tudok hiteles választ adni, legjobb lenne, ha az orvosával konzultálna, akkor felháborodott azon, hogy miért nem tudok válaszolni neki, a terméket megvette és köszönés nélkül kiviharzott. Ezeket nem veszem magamra, megpróbálok mindig tárgyilagosan és nyugodtan hozzáállni mindenkihez.
Milyen tapasztalatokat szereztél, amik hasznosak lehetnek a továbbiakban, akár, ha már főállású munkára való jelentkezésről lesz szó?
Itt megtanultam precízebben dolgozni, jobban odafigyelni, de minden munkahelyen más és más készségek fontosak, úgyhogy majd a jövőben meglátom, hogy az adott helyen melyik munkahelyemről, mit tudok hasznosítani.
Tudnál mesélni egy vicces történetet, ami a munkavégzés során történt veled?
Konkrét vicces dolog nem volt, amit ki tudnék emelni. Azt tapasztaltam, hogy minden munkahelyen, ahol nap mint nap új emberekkel találkozunk, napi szinten előfordulnak apróbb jelenetek, mondatfoszlányok, amiket az ember magában megmosolyog. Nem vicces, inkább számomra nagyon megdöbbentő és hihetetlen, hogy a munka folytán teljesen véletlenül találkoztam azzal az emberrel, aki Magyarországon szerintem mondhatom, hogy a legjártasabb ember a szakdolgozati témámmal kapcsolatban. Végül beszélgettünk, én gyönyörködve hallgattam, majd otthagyta a névjegyét, ha szükségem lenne még a segítségre.
Mi a véleményed a Meló-Depóról?
Nagyon korrektnek tartom a diákszövetkezetet, már több mint fél éve dolgozok nálunk, de semmi problémám nem volt még velük. Ha ez alapnak is hangzik, aki több diákszövetkezetet kipróbált, tudhatja, hogy sokszor nem az. Amíg van olyan diákszövetkezet, ahol hetekig kell keresni őket, hogy elutalják a fizetést, vagy nem a megfelelő összeget utalják el, nem értik az adókedvezmény fogalmát és nem adnak semmilyen elérhetőséget a kompetens személyhez, addig a Meló-Depó szerintem sokkal versenyképesebb lesz, mint bármelyik másik diákszövetkezet, amit kipróbáltam.
Még egyszer gratulálunk a hónap dolgozója címhez!
Erdősi Gáborné mondta
Szerrtettel gratulálunk Emesének!
Tavaly nyáron ,iker fiaimmal dolgozott együtt ,diákmunkán ! Barátságos ,tündérlányt ismertünk meg személyében ! További sok sikert kívánunk !
Martin és Marcell és az anyukájuk Marianna