Budapesten a július hónap dolgozója címet Kovács Renáta nyerte el, aki a tanulmányai mellett már 2019 óta egy bankban dolgozik. Mindig lehet rá számítani, nagy segítségére van a kollégáinak legyen bármiről. Mesélt egy kicsit nekünk arról, hogy mik a tapasztalatai, és pár tanáccsal is ellátta a munka előtt állókat. Nem utolsó sorban és vicces történetet is elmesélt, ami a munkavégzés során történt vele.
Mesélj egy kicsit magadról!
Kovács Renáta vagyok, 23 éves, Kiskunhalasról költöztem fel a nyüzsgő fővárosba. Középiskolába közgazdász technikumba jártam, így egész egyértelmű volt, hogy ilyen irányba fogok továbbtanulni, tanulmányaim pénzügy és számvitel szakon folytattam.
Szeretem az idegen nyelveket, középiskola alatt tanultam oroszul, amit most újra fogok kezdeni és remélem majd a nyelvvizsga is összejön belőle, illetve szeretnék még spanyolul is megtanulni. Nagyon szeretek olvasni és mondhatni sorozat függő is vagyok.
Emellett lány létemre nagyon szeretem a focit, kedvenc csapatom a Borussia Dortmund és a Forma 1-ért is odavagyok, a McLaren csapatának szurkolok.
Jelenleg milyen pozícióban vagy a munkahelyeden, kicsit tudnál arról beszélni, hogy milyen egy átlagos munkanapod?
Jelenleg egy bank központi ügyfélszolgálatán dolgozom, mint Back Office diákmunkatárs. Lassan két éve vagyok a Banknál, 2019 szeptember közepén kerültem ide, a kötelező ügyfél-átvilágításban segítettünk jó pár diáktársammal együtt. Ez körülbelül fél évet ölelt fel, majd a Covid első hulláma előtt a hitel moratóriummal kapcsolatban segítettünk, telefonon keresztül nyilatkoztatni a Bank ügyfeleit. Ezután volt pár hónap kihagyásom a vírus miatt, de vártak vissza és azóta is számítanak a munkámra. Most nyereménybetét akciókkal foglalkozom leginkább, emellett besegítek a panaszkezelésben, kártyareklamációkban.
Mit tanácsolnál egy olyan embernek, aki most kezd el gyakornokként dolgozni?
Mindent bele! Az elején nehéz lesz biztosan, új hely, új emberek, rengeteg munkafolyamat, amit meg kell tanulnia, be kell gyakorolnia az embernek, de idővel könnyebb lesz. Szerintem a jövőre is nézve is fontos, hogy már egyetem alatt diákmunkát végezzünk, ha tehetjük, hiszem jó kapcsolatokat lehet kialakítani, ami akár későbbi álláskeresésben nagy segítség lehet, vagy akár az egyetem, főiskola befejezése után számítanak majd a munkádra és nem is kell állást keresned, hanem felvesznek teljes állásban. Gyakornokként rengeteget lehet tanulni, kérdezni. Szerencsére én nagyon jó helyre kerültem, ahol nem úgy vannak vele, hogy miért kérdezek annyit, hanem örülnek, hogy mindig többet szeretnék tudni egy-egy folyamatról és fejlődni szeretnék.
Fejlődtél az által, hogy elkezdtél dolgozni? Ha igen akkor miben és mi által?
Szerintem igen, fejlődtem. Leginkább a magabiztosságom nőtt meg, amit az élet más területein is észreveszek. Eléggé introvertált személyiség voltam és még mindig inkább az vagyok, de sokkal könnyebben nyitok új emberek felé, jobban megy a kommunikáció is és sokkal bátrabban kezdek bele új dolgokba, valamint a probléma megoldó képességem és a türelmem is megnőtt.
Tudnál mesélni egy vicces történetet, ami a munkád során történt, akár veled, akár a körülötted lévőkkel?
Ez a sztori idén történt, ha jól emlékszem késő tavasszal, amikor a CC nagy része még home office-ban dolgozott, én pedig egy kolléganőmmel fent ültünk külön az emeleten, ahol már elég meleg volt. Nagyon sokáig próbáltam bekapcsolni mindkét teremben a légkondit, de nem sikerült. Megkértem az én vezetőm, hogy jöjjön fel segíteni, mert valami nem jó rajta. Neki persze elsőre sikerült bekapcsolni, jól ki is nevetett. Másnap az egyik Quality-s, Támogató csoportos kolléga jött fel oktatni egy új munkatársat és köszönés után egyből azzal indított, hogy hallotta tegnap melegem volt. 😀 Az oktatás végén, mikor mentek le, azért megkérdezte még egyszer, hogy segítsen-e ő is bekapcsolni a légkondit…
Köszönjük válaszaidat és mégegyszer gratulálunk!
Vélemény, hozzászólás?